Mazó

Te vagy a rosszabbik felem,

melletted lenni gyötrelem.

Nem értem, mit művelsz velem,

te vagy a rosszabbik felem.

Miért hiányzol, nem tudom,

téged szeretni nincs okom.

Emléked már csak ócska lom,

miért hiányzol, nem tudom.

Te vagy a rosszabbik felem,

hiányod seb a szívemen,

ha itt vagy, ha nem, fájsz nekem,

te vagy a rosszabbik felem.

Hófehérke

Fehér a fala a háznak, ahová befogadtak.
Fehér a kastély, ahol születtem.
Fehér az alma húsa.
Fehér az öntudatlanság, amiben lebegek.
Fehér, mint a hó,
a bőröm.
Piros volt haragos mostohám arca.
Piros volt a hajnal, amelyen az erdőbe vittek.
Piros az alma fényes héja,
égő piros az éhség, amellyel beleharaptam.
Piros, mint a vér,
a szám.
Fekete volt minden egyes este,
amikor sírva álltam az ablaknál,
fekete volt a királynő dühe,
akárhányszor rám nézett.
Fekete a fájdalom,
tompán izzik minden porcikámban,
fekete a végtelen álom,
talán sosem lesz ébredés belőle,
fekete az örökös éjszaka,
amelyben én pislákolok szentjánosbogárként.
Fekete, mint az ében,
a hajam.