Egyedül vagyok.
Sötét, rázkódó, kiérdemesült BKV – busz visz a végtelenbe,
szememben düh és gyűlölet könnyei,
hátizsákomban sikerületlen kapcsolatok: fogkefe és fogkrém,
arcomon pattanások: sötét gondolataim tükörképei,
gitárom húrjai közt bénító csend, visszafojtott üvöltés,
amit csak bömbölő zene tud feledtetni annyira-amennyire,
agyamban óriási, ordító zűrzavar.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése